Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ludwig van Beethoven

 Ludwig von Beethoven, a bécsi klasszika nagy alakja

Beethoven magánélete tele volt problémákkal. Már 25 éves kora körül a siketség első jeleit észlelte magán, ami miatt az öngyilkosság is foglalkoztatta. Mikor világossá számára, hogy a halláskárosodása visszafordíthatatlan folyamat  születtek legsötétebb művei. 1819-re teljesen megsiketült. Süketsége zárkózottá tette, csak társalgási füzeteinek segítségével tudott érintkezni a külvilággal. Belső hallása tette számára lehetővé, hogy tovább komponálhasson.

Hiányos nevelésére vallott indulatos természete és magatartása, valamint a tapasztalatok és életismeret teljes hiánya. Legkedvesebb szórakozása a magányos séta a zöldben, főművei közül is sok született meg a szabadban, sőt nyerte végleges alakját is egy-egy padon.

Zenéjében gyakran életének visszhangját vélik felfedezni, ami győzelemmel véget érő küzdelmekkel tarkított.

Életének személyes problémái fölött a mesterműveinek megalkotásával aratott diadalt.

Beethoven sokat betegeskedett, kiváltképp húszas éveinek közepétől, amikor is komoly hasfájásoktól kezdett szenvedni. 1826-ban egészségi állapota drasztikusan megromlott. 1827-ben halt meg, valószínű májbetegség következtében, bár hajának vizsgálati mintái alapján ólommérgezésben is szenvedett. Vízkórság oltotta ki életét, Bécs impozáns menetben temette el.

 

250px-beethoven.jpg