Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Napjainkban

 Válhat-e művész egy Down-szindrómásból? Képes-e önálló műalkotások létrehozására?

 

Március 21-e a Down szindróma világnapja. Az első világnapot Svájcban tartották 2006-ban. Az ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet a Down-szindrómára, növelje a megértést és segítsen, hogy a Down-szindrómások teljes életet élhessenek, méltósággal és a társadalom aktív tagjaiként. Ezen a napon olyan események zajlanak, amelyek felhívják a figyelmet a Down-szindrómások teljesítményére és támogatják a függetlenségüket, önképviseletüket és döntési szabadságukat.

Magyarországon a Down Egyesület kezdeményezésére 2009-től rendeznek nagyszabású ünnepséget Budapesten a Vígszínházban.

 Az 1998. februárjában alakult Baltazár Színház Magyarországon az egyedüli hivatásos színtársulat, amely értelmi sérült színészekből áll. A társulatot működtető Baltazár Színház Alapítvány úttörő feladatot lát el azzal, hogy a fogyatékosságot háttérbe szorító és a művészi sorsot előtérbe helyező látásmóddal rendelkezik. Megteremti, hogy sérült emberek a tehetségükből éljenek meg. Működésének alapja, hogy előadásai társadalmilag ne kirekesztve készüljenek és kerüljenek bemutatásra. Az előadásokat ne "ahhoz képest" ítéljék meg, hanem önmagukért.

Idén, 2012-ben március 21-ig tartott Bécsben az első alkalommal megrendezett Down-szindróma Fesztivál, amelynek keretében színházi és táncelőadások, performanszok és egy szimpózium várta az érdeklődőket. A rendezvénysorozatot az osztrák I Dance Company szervezte, amelyben a Down-szindrómától érintett és nem érintett művészek dolgoznak együtt.

A szerelem nevében című produkcióban az osztrák társadalmat élesen kritizáló műveiről híressé vált író, Peter Turrini mesél Down-szindrómás művészek segítségével a szerelem eufóriájáról, az első parányi kételyfoszlányokról, majd az azt követő mindent felőrlő harcokról.

 

 

down.jpg

 

Boldogan csinálják és ez a lényeg!

 

 Az autizmus és a művészet

 

"Sok autizmussal élő ember "vizuális gondolkodó". Én képekben
gondolkodom. Nem gondolkodom nyelv segítségével. A 
gondolataim úgy mozognak a képzeletemben mint a 
videofelvételek. A képek az "anyanyelvem" és a szavak csak a 
második nyelvem." (Temple Grandin)

A Magyar Nemzeti Galéria és a Mosoly Otthon Alapítvány együttműködésében nyílt kiállítás 2011-ben Privát labirintusok címmel, mely a társadalmi nyilvánosság perifériáján élő autista alkotók és a kortárs képzőművészet néhány jeles képviselőjének műveit mutatja be. A kiállítás a kifejezési hasonlóságokra hívta fel a figyelmet. A hangsúly a művek közötti párbeszéd lehetőségének megteremtésén van, amely éppúgy vezethet a kortárs képzőművészetről alkotott vélemények árnyaltabbá tételéhez, mint az autizmussal kapcsolatos kép sztereotípiáktól való megtisztításához, pontosításához.

 

1544643_c989a3ea95ca278f094d69c183e67448_wm.jpg 1544653_baea113208a9fcfe95fd72f29ec80826_wm.jpg