Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Autizmus

 Az autisták szociális, kommunikációs és a rugalmas gondolkodáshoz és alkalmazkodáshoz szükséges kognitív képessége sérült. Ez a „triász” minden értelmi szint mellett előfordulhat. A változatos klinikai képen kívül e tirászon kívüli, mozgási-, szenzoros- és más viselkedési tünetek is beletartoznak. Az autizmus súlyossága és az IQ mellett befolyásolják: a nyelvi és a beszédkészségek, képességstruktúra, személyiségvonások, egyéb (pl. érzékszervi) sérülések és az életkor. Szociális fogyatékosságként értelmezve, gyakorlati célokkal Lorna Wing (angol gyermekpszichiáter) az autizmus három típusát írta le. A típusok részben megfeleltethetőek az autizmust leíró Kanner (1. típus) és Asperger (3. típus) szindrómáinak. Az autisták a fejlődés során típust válthatnak.

A Lorna Wing - -féle típusok:

1.izolált: a szociális környezetről nem vesz tudomást, kapcsolatot nem tűr, szemkontaktust nem vesz föl, nem beszél, vagy csak sztereotip módon (pl. echolál: visszhangszerűen ismételget), funkcionális cél nélkül. Tartását, mozgását, aktivitását is bizzarériák (különlegességek), főleg mozgás sztereotípiák jellemzik. Számos halmozottan sérült gyermek tartozik ebbe a csoportba.

Prognózisa a legrosszabb.

2.passzív: viszonylag jó értelmű, inkább a feltűnő passzivitás és sztereotip érdeklődés, mint a bizarr viselkedés jellemzi. Nem kezdeményező, de közeledést eltűr, ezért e fejlesztés esélyei ennél a csoportnál a legjobbak.

3.bizarr: viszonylag jó beszédkészség és értelem, esetleg az átlagost is meghaladó szociális kezdeményezés jellemzi. Kapcsolatai nélkülözik a kölcsönösséget, a partner személyiségének figyelembevételét, felületesek. Közeledései gyakran inadekvátak, szereotipek pl. tartalmukban (azonos kérdések özöne személyi adatokról, közlekedésről, stb.).

Életkori jellegzetességek:

Felismerés: jelenleg legkorábban 18 hónapos kortól lehetséges – ez a módszerek finomodásával még korábbra tolódhat, mert ekkor alakul ki az egészséges gyermekekben az autistáknál hiányzó funkció. Legtipikusabb tünetek 4 éves kor körül jelentkeznek, majd általában jelentős fejlődés kezdődik, a viselkedési problémák csökkennek. Az autisták állapota rosszabbodhat, ha olyan körülmények elé kerülnek, amelyeket nem tudnak kezelni: pl. óvoda, - vagy iskolakezdés; növekvő követelmények, serdülőkorban az önállóság és az ismeretek alkalmazásának elvárása. Felnőttkor: a szűkebb és a tágabb környezethez, a munkahelyhez, és más személyekhez való rugalmas alkalmazkodás.

Tünetek:

Csecsemő – és kisgyermekkorban a hangadás, a beszédfejlődés és a szelektív kapcsolatok kialakulásának hiánya, passzivitás, vagy nyugtalanság, szopási, - evési, - és alvászavarok jelentkezhetnek. Gyakori a süketség gyanúja, mert a gyermek nem figyel a hangra, ill. a beszédre. Olykor a korai fejlődés zavartalan. 

Kisgyermekkorban a beszédfejlődés zavara (olykor visszafejlődés), a magány szeretete, szűk körű érdeklődés, amely főleg a tárgyak fizikai jellegzetességeire vagy azonos aktivitásra irányul, a szimbolikus játék hiánya, sztereotip mozgásos tünetek jellemzők. Egyre nyilvánvalóbb a szociális kapcsolatteremtés és a kommunikáció alapvető sérülése/fogyatékossága: magányos, a társakat figyelmen kívül hagyja, átgázol rajtuk, fél, autoagresszív, idegenekkel gátlástalan. A környező világ megismerésének zavara okozhatja a jellegzetes ragaszkodást az azonossághoz, a ritkább kóros fokú leválaszthatatlanságot az anyáról, a frusztráció és a félelem kapcsán jelentkező düh – és szorongási rohamokat, pl. nyilvános helyen. 

Serdülő – és felnőttkorban a látványos tünetek eltűnhetnek. Jellemző lehet pl. a suta, furcsa mozgás, a merev és/vagy gátlástalan szociális magatartás, a szokatlan érdeklődési kör, extrém fokú passzivitás, ami gyakran társul pl. a korábban elsajátított rutinok elvesztésével.

 

Balázs Anna (Gyógypedagógiai Lexikon)